Ilyen volt a 2018-as munkaerőpiac

Ilyen volt a 2018-as munkaerőpiac

808 567 Evolution Group

Több tízezer betöltetlen álláshely, égető munkaerőhiány, túlterhelt HR, új munkavállalói attitűdök, a cafeteriát és a túlórákat érintő változások – így foglalhatnánk össze az elmúlt év munkaerő-piaci történéseit. A legtöbb cég számára 2018 a fluktuáció okozta nehézségekkel való megküzdés éve volt. Nézzük részleteiben, hogyan is zajlott az év HR fronton!

Extrém alacsony munkanélküliség

A KSH adatai alapján az látszik, hogy a munkanélküliségi ráta jelenleg 3,7%-kal a történelmi „mélypontján” van. A munkanélküliek átlagos létszáma június-augusztus között 173 ezer volt – vagyis 22 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban ugyanekkor. Ezzel párhuzamosan a betöltetlen munkahelyek száma az elmúlt egy évben harmadával nőtt. A feldolgozóiparban például 24.366 betöltetlen állás áll parlagon, ez a szám több, mint duplája a 3 évvel ezelőtti számnak.

2018-as munkaerőpiac

Forrás: KSH

Hiányzik a munkaerő az országból, de a cégek egyre csak bővülnek

Folyamatos bővülések, új gyárak – 2018 egyik legtipikusabb munkaerő-piaci jelensége, hogy a gazdaság a munkaerőhiány ellenére egyre magasabb fokozatra kapcsol. Példa erre a BMW gyár építése Debrecenben, vagy az autóipari gyártással foglalkozó dél-koreai vállalat, a Hanon, amely amellett, hogy székesfehérvári gyárát fejleszti, Pécsett és Rétságon is építkezik. Ez említett két példán túl is találunk további új gyárakat az országban – például a Spinto Hungária Kft.-t Miskolcon, de már a koreai akkumulátorgyár is épül Komáromban. Az új vállalatok mellett pedig számos további cég bővült 2018-ban, vagy épp tervezi a további bővülést.

Aluliskolázott, pszichés terhekkel érkező új munkatársak

Az elmúlt évben egyre több vállalat panaszkodott arra, hogy az új dolgozói nagy részben képzetlenek, gyakran nem rendelkeznek korábbi munkatapasztalattal sem, illetve nincsenek tisztában az alapvető munkahelyi normákkal. Akadnak olyanok, akik már a rájuk bízott feladatokat is nehezen értelmezik, de az sem ritka, hogy kihívást jelent számukra az olvasás vagy az írás. Ma már szinte nincs szabadon elérhető minőségi munkaerő a piacon – a képzett szakembereket és dolgozni akaró kétkezi munkásokat is egymás elől szipkázzák el a vállalatok.

Külföldi munkavállalók a vállalatok válasza a hiányra

Ebben az évben több cég is úgy döntött, hogy a hiányzó munkaerőt külföldi munkavállalókkal próbálja pótolni. Ma Magyarországon a vállalatok háromszor annyi külföldi munkavállalót foglalkoztatnak, mint két éve – 14500-ről 43551-re növekedett a munkavállalási céllal beadott tartózkodási engedélykérelmek száma 2016 és 2018 között. Már nem csak ukrán és szerb állampolgárok érkeznek munkavállalási céllal, hanem mexikóiak, indonézek, costa-ricaiak, sőt vietnámiak is.

A következő diagram jól szemlélteti, hogyan változott az elmúlt évek során a külföldi munkavállalók száma Magyarországon.

Bmbah stat

Forrás: Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal

Az egyre több külföldi munkavállaló megjelenésének következtében a szállásoltatás, mint szolgáltatás is egyre nagyobb hangsúlyt kap. Az elszállásoltatás nem csak a külföldiek, hanem a távolról érkező magyarországi dolgozók lakhatására is megoldást nyújthat.

Gyorsütemű bérnövekedés

2018 augusztusában a magyarországi bruttó átlagkereset 324.300 Ft volt. Ez az összeg 10%-kal magasabb, mint egy évvel korábban és 24,3%-kal magasabb, mint két éve ilyenkor. Ez a szintű növekedés először a hiányszakmákra volt jellemző, de mostanra már a legtöbb vállalat egymásra licitál a munkavállalókért.

A munkáltatók helyzetének ismertetése után nézzük, mi is áll valójában a kékgalléros munkavállalók munkahelyváltásai mögött. Vizsgáljuk meg, miért mennek, és mi miatt maradnak hosszú távon a fizikai dolgozók egy munkahelyen. A kérdés objektív vizsgálatát Magyarország legnagyobb fluktuációkutatása teszi lehetővé.

Nem a pénz miatt váltanak első sorban

A fluktuációkutatás rámutat: a felmondások leggyakoribb oka nem a máshol ajánlott magasabb fizetés. A kékgallérosok körében a csalódás a legfőbb felmondási ok, vagyis az, hogy a munkáltató nem tartotta be, amit ígért. Az okok a két nemnél eltérhetnek, ami viszont biztos: egyiküknél sem a fizetés áll az első helyen.

kutatás

Csalódás vs. munkavállalói élmény

A cégek által a toborzásban alkalmazott „füllentések” vagy épp a betarthatatlan ígéretek mellett gyakran szervezeten belül is csúsztatunk kommunikációban. Sok cég retteg attól, hogy a régi dolgozói felállnak, így nem vállalja fel a problémákat. Egy konkrét példa: az egyik vállalat halogatta a vezetői döntés (átszervezés, béremelés) bejelentését. Ennek pedig az lett a következménye, hogy mire az információ nyilvános lett, addigra már elterjedt a romboló hatású pletyka a szervezetben.

Komoly változásokkal és sokak számára rossz hírekkel zárulhat 2018 – a cafeteriát érintő változásról és a túlóratörvényről

2018 második felében két hír is erőteljesen felkorbácsolta a munkaerőpiac egyébként sem nyugodt vizét. Ezek a cafeteriát érintő változások és a túlóratörvény. A cafeteria változásaival kapcsolatban Fata László, cafeteria szakértő a következőket nyilatkozta: „sok esetben nem csak drágább lesz a juttatás kiadása, hanem nehezebb is, mivel a munkavállalónak is közterheket kell utána fizetnie. A változások miatt sok munkáltató újratervezési fázisban van.”

A túlóratörvény is komoly vitát váltott ki – a témával kapcsolatban tett nyilatkozatunk a Napi.hu-n olvasható.

Kitekintés – mi vár a cégekre a következő évben

2018-ban a vállalatok HR büdzséjét jellemzően a béremelés és a fluktuációból fakadó költségek emésztették fel. Akadnak olyan cégek is, amelyek a fizetések növelésével akár ki is nullázták ezt a büdzsét. Ennek következtében viszont pont azokra a fejlesztésekre, a megváltozott helyzet kezeléséhez szükséges eszközökre nem marad keret, amelyek segítenének a jelen munkaerő-piaci helyzet túlélésben. Ugyanakkor ahhoz, hogy a következő évet tudatosabb működés jellemezze, sok esetben fejlesztésre van szükség.

Vezetői tudattal és megfelelő eszközökkel felszerelt közép- és felsővezetők, munkavállalókat támogató HR rendszerek és jól működő belső kommunikáció nélkül a bérek emelése csak egy része a megoldásnak.

Azok a vállalatok, amelyek úgy érzik, hogy a bérek megemelésével mindent megtettek a munkaerő-piaci változások negatív hatásai ellen, hatalmas tévedésben vannak. A fizetésemelés csak ideig-óráig érezteti pozitív hatását – kb. 3 hónap múlva újra felszínre kerülnek azok a problémák, amelyek hosszú távú fejlesztést és tudatos beruházást igényelnek.

Bár a következő téma nem annyira 2019-et, mint inkább 2020-at érinti, az említése mégis kiemelkedően fontos. Egyes szakértők 2020-ra egy újabb válságot prognosztizálnak, amelynek egyik érintettje az autóipar lesz. A jósolt leépítések azokat munkaköröket is érinti majd, amelyekre most olyan nagy erőkkel keresik a cégek a munkavállalóikat – például a termelő vállalatok gyártósori dolgozóit. Munkáltatóként érdemes feltenni a kérdést, vajon tudatosan kezeljük-e a jelenlegi kihívásokat, és vajon fel vagyunk-e készülve a munkaerőpiac következő változásaira?

Az elkövetkezendő 5 év HR kihívásairól és a legjobb megoldásokról a 2019-es tavaszi HR Fórumunkon foglalkozunk majd.